ADJ EGY ÖTÖST! - Akadálymentesen a weben

A SalvaVita Alalpítvány "Adj egy ötöst!" pályázatának célja, hogy a felnövekvő generáció személyes találkozáson és élményeken keresztül ismerkedjen meg fogyatékossággal élő emberekkel. Éppen ezért a pályázat kiírói ránk bízták a közös program megtervezését. Bármilyen közös tevékenység szóba jöhetett, ahol a tartalmasan együtt töltött idő során, közelebb kerülhetünk a fogyatékosok világához, megláthatjuk életük könnyebb vagy nehezebb oldalait, pillanatait. A program célja hogy életre szóló élményt adjon nekünk, hogy majd később, egy sokszínű társadalom nyitott, elfogadó, felelősen gondolkodó és felkészült tagjaivá váljunk.

A Bajai SZC Türr István Gazdasági Szakgimnáziuma 10.A osztályában informatika ágazaton tanulunk, többségünk informatikai rendszerüzemeltetőnek készül, az ambíciózusabbak pedig a felsőoktatás felé kacsintgatnak valamely infomatika szakra. A tavalyi tanévben a programozás tantárgy keretében ismerkedtünk meg a webes dokumentumok létrehozásával, készítettünk weboldalakat, és hallottunk a web akadálymentesítéséről is. Az osztályfőnökünk (Gugánné T. Ágnes, monogramja szerintGTA) irányításával VAKMERŐK néven induló csapatunk ezt témát vállalta körüljárni, pályaműként pedig egy akadálymentes weboldal készítését vállaltuk.

Projektünk az alábbi elemeket foglalta magában:

Figyelemfelhívó iskolai sarkot hoztunk létre

Kutakodtunk az interneten, és a fogyatékosság témakörében fellelhető cikkekből gyűjtöttünk válogatást. A "Figyelj csak.." rovatban a faliújságra kitettünk néhány általunk érdekesnek, fontosnak tartott cikket, cikkrészletet. Az eredeti forrásokat QR kódok alá rejtettük, így mobil telefonnal a helyszínen is böngészhető formában nyomtattuk ki az anyagokat, hogy a figyelemfelkeltő cikkeket a faliújságon nézegető diáktársaink a mobiltelefonjaikkal azonnal az eredeti cikkhez juthassanak.

"A híres emberek, akik fogyatékkal él(n/t)ek" rovatban bemutattunk néhány közismert embert: írót, tudóst, sportolót, művészt, aki valamilyen fogyatékossággal éli(te) le az életét, mégis munkásságával maradandót alkot(ott). Ezek az emberek példaképül szolgálhatnak számunkra: az átlagosnál sokkal nehezebb körülmények ellenére is kitartó munkával, hittel, sokszor persze tehetséggel, átlagon felüli teljesítményre lehetünk képesek.

Nem utolsó sorban pedig a faliújságon plakátokkal is bemutattuk az "Adj egy ötöst!" programot, a Salva Vita Alapítványt, és természetesen saját projektünket is. Itt kapott helyet a "Tapasztald meg és láss másként!" kezdeményezésünk, amellyel türrös diáktársainkat kívánjuk érzékenyíteni a fogyatékosság témájával kapcsolatosan.

Tapasztald meg és láss másként! címmel iskola programot szerveztünk

A felhívásunk arról szólt, hogy a következő hetekben az iskolavezetés és a tantestület jóváhagyásával lehetőséget biztosítunk arra, hogy egy-egy tanóra erejéig bárki kipróbálhassa, milyen lehet a többségtől különbözni, valamely érzékszervünktől megfosztva lenni. Szemkötőben vakként, vagy fülvédőben siketként a bevállalósok egy-egy tanórát végigülhetnek, megpróbálva így is részese lenni az órának, vagy kerekesszékben közlekedni az iskola folyósóján, eljutni a büfébe, használni a mosdót.
Az érzékenyítő foglalkozásunk tapasztalatai, Gáborral, Zolival, Nikivel való találkozásunk után hisszük, hogy életre szóló különös tapasztalatokról, élményekről, érzésekről fognak beszámolni diáktársaink.
A Tapasztald meg és láss másként! program fotóit, a beszámolókat itt osztjuk meg a későbbiekben Veletek.

Ráhangoló, érzékenyítő foglalkozáson vettünk részt

2017. szeptember 15. volt a projektünk megvalósításának időpontja. 11 órára vendégeket vártunk Budapestről a Salva Vita Alapítvány megbízásából az Egyetemes Tervezés Információ és Kutatóközpont munkatársait: Nikit, aki mozgássérültként rendezvényszervező és kommunikációs munkatárs, Zolit, aki kerekesszékes informatikus, technikus és honlapért felelős munkatárs és Gábort, aki látássérült koordinátor.
Kicsit megszeppenve fogadtuk a tapasztalati szakértőinket, az első percekben nem igen tudva hogyan is kell közeledni, kommunikálni velük... Niki határozottsága, a program iránti elkötelezettsége, Zoli közvetlensége, szakszerűsége és Gábor nyitottsága, segítőkészsége azonban hamar eloszlatta kétségeinket, elmúlasztotta megilletődöttségünket. A filmbejátszásokkal és képekkel illusztrált irányított beszélgetés során az alábbi témák kerültek szóba:

A beszélgetést gyakorlati feladatok, próbák megoldása követte. Niki különféle szemkötőket hozott, és ezekkel a látáskárosodások többféle fajtáját lehetett megtapasztalni. Ezután teljesen "vakon" kellett ízeket és szagokat megkülönböztetnünk (Nem is gondoltuk, hogy a látásunk még az ízlelésünket is segíti!), illetve Gábor intrukciói segítségével a lépcsőn, illetve a liftben közlekednünk.

Zoli útmutatásaival a kerekesszékkel való közlekedéshez adott nekünk "jogosítványt", így többnyire sikerült a felépített szlalompályát bejárnunk. Bár a kanyarodásnál többen "balesetet" okoztak a bójára való ráhajtással, amin jókat nevettünk, de a viccet félretéve ezzel is azt tapasztaltuk meg, hogy nem olyan egyszerű még egy parkettás teremben sem közlekedni kerekesszékben.

Akadálymentes weboldalt készítettünk

A weboldalunk elkészítéséhez a következő előkészületeket tettük meg:

Gábor bemutatta a képernyőolvasó működését: több, általunk ismert weboldalon próbált navigálni egérrel hallás útján. Rácsodálkoztunk micsoda sebeséggel "olvas" a szoftver!! Mi még fel sem fogtuk, mit hallotunk, mikor Gábor már a következő szövegek meghallgatásán is túl volt!!
A bemutató közben összegyűjtöttük azokat a "zavaró tényezőket", amelyek megnehezítették, lelassították, vagy idegesítővé tették az oldalon a hallás útján való navigációt.

Zoli és GTA beszélt nekünk az alábbi tervezési megfontolásokról és kivitelezési technikákról, amelyekkel a gyengénlátók illetve a vakok számára akadálymentesebbé tehetjük a weboldalunkat:

A projektnap zárásaként bevonultunk a számítógépes tantermünkbe, és a weboldalunk prototípusán gyakorolva GTA megmutatta hogyan lehet a HTML (s ezzel együtt a képernyőolvasó) elől "elrejteni" a képet, úgy, hogy az a weboldalon mégis látszódjon, sőt némi interaktivitást is mutasson. Ezt a technikát fogjuk alkalmazni a weboldalon a VAKMERŐK csapat tagjainak bemutatásakor.

Amit mostani tudásunkkal még nem tudtunk megvalósítani, továbbfejlesztési lehetőségek:

A VAKMERŐK csapat bemutatkozása

A Türr-ben informatika ágazaton tanulunk, osztályunkban többségében sportos, de a technológia iránt érdeklődő fiúk vannak, így tanárainknak nem könnyű velünk... Bár érdeklődünk a technika, a technológia, az infokommunikáció iránt, és állandóan a kezünkben van a mobiltelefonunk is, azért nem vagyunk "kockák"!!! Mert sok minden érdekel bennünket, folyamatosan a neten lógunk, de nem vetjük meg a mozgást, a játékot, a kirándulást, a bulizást sem. Az osztályközösségünk még alakulóban van, jót hatással vannak rá a hasonló projektek, ahol kötetlenebbül tölthetünk együtt időt, mint a tanórákon.

Kattints a képekre, és ismerkedj meg velünk!

Kincseink, avagy mivel gazdagodtunk a projekt során...

Az alábbiakban megosztunk néhány kedves történetet, gondolatot, érzést, amelyeket az "Adj egy ötöst!" program során éltünk át, amelyeket magunkkal viszünk a további életünkre.

Történeteink:

Személyes vélemények a programról:

Segíteni másoknak, az egyik legnagyobb boldogság. Jól éreztem magam a programon, számomra megható volt. Tiszteletre méltóak ezek az emberek, hogy így is tudnak boldogan élni. Érdekes, hogy küzdenek meg ezekkel a hátráltató tényezőkkel, és közben pozitívak maradnak.
Nagyon sokat változott a hozzáállásom a beteg emberekhez. Innentől próbálok minél többet segíteni nekik!! Bennem megváltozott, hogy ne külsőre ítéljek. Ahogy mi bánunk másokkal, ők is úgy fognak bánni velünk.
Fiatalok! Happy vagyok a mai nap miatt! A pestiek és (meglepő) módon ti is jó fejek voltatok. Úgy érzem ez egy olyan nap volt, amiért érdemes volt reggel felkelni, előre egy csomót dolgozni vele (ne akarjátok tudni, hány óra munkám van ebben a nem egész 4 órában), és leizzadni közben többször is. Én ilyennek gondolom az igazi embereket, mint ma ők, meg ti voltatok! És olyannak szeretném tudni a világot, amit ezek a fiatalok (vagy tulképp nem is annyira fiatalok) közvetítettek. Köszönöm nektek is! Túlzás nélkül mondhatom, hogy még soha életemben nem volt ilyen élményben részem, s gondolom, hogy az osztálytársaimnak sem. A találkozásnak volt informatív része, amelynek keretében megtudhattunk mindent a fogyatékosságról, az akadálymentesítésről és a fogyatékkal élők mindennapjairól. Az interaktív foglalkozás pedig arról szólt, hogy megtapasztaljuk, milyen világtalanul vagy tolókocsiban teljes életet élni a mai társadalomban.